Március tizenötödike a miénk. Minden egyes betű, kiégett abrosz és összekacsintás. Fogom a kezed az összevisszaság ellen, versenyt futunk az időben, félóra után még taxit is fogunk, olyanok vagyunk, mint egy hosszúévek óta együtt lévő házaspár, akik valójában a barátság legmélyebb pontjából…

Március 9-én a Trafóban jártunk, méghozzá egy igen erős négyest néztünk meg. Külön-külön mind a négyen letettek már valamit az asztalra, és nem is akárhogyan, de vajon együtt is képesek voltak rá? Vajon az abszolút nagy női-őserő, a négy különböző világot mennyire tudják egy egységgé alakítani?…

Hagyom, hogy a gondolatok megtaláljanak, miközben a jógaszőnyegen állok, ülök, térdelek, ilyen-olyan aszanákat hozva létre, vagy legalábbis igyekszem, hogy lètrehozzam. Az össze-vissza dübörgő, túlságosan aktív, sehová sem érő gondolatok azok nincsenek, az agyam már nagyon rég kiszelektálja magának…

Ha Kosztolányi még élne, egész biztosan az Akvárium teraszán cigarettázna borozgatva, és fennkölten beszélgetne irodalomról, és hevesen vitatkozna a slam poetryról, mert az elején nem értené, aztán valahogy mégis. Imponálna neki, hogy az Esti Kornél az miatta Esti Kornél, vagy legalábbis látszólag a…

Hideg volt, esett az eső, mégis égett bennünk valami, ami túlmutatott rajtunk. Bár ez nem meglepő. Rajtunk azt hiszem, minden túlmutat. Didergünk a plusz harminc fokban, miközben ujjatlan trikóban ugrálunk kint a téren a mínusz húszban. Gyerekek vagyunk, akik önmagukban keresik a másikat, csupán…